2011. július 23., szombat

Az egykori András-oszlop


A Pozsonyi út felől közeledőt hatalmas oszlop fogadta. A dombon álló, szépen faragott kopjafát Virág János készítette 1985-ben. Nevét a jónyelvek szerint Szabó Andrásról kapta, aki sokat tett a városrész kulturális életéért, s aki szervező munkájával elősegítette az ehhez hasonló alkotások elkészítését és felállítását. 

A fenti képet 1995-ben készítettem. A domb azonban már régóta dísze nélkül árválkodik. Szokoly Krisztián lenti 2006-os fotója már ezt az állapotot mutatja.

Részlet. A teljes fotót lásd a Légifotók a Széchenyi városrészről című bejegyzésnél!

A fából készült alkotások természetesen nem örök életűek. Ezt a lakótelep "jelképévé" vált oszlopot azonban érdemes lenne újrafaragtatni.

2011. július 19., kedd

Légifotók a Széchenyi városrészről

Szokoly Krisztián jóvoltából kitűnő légifotók állnak rendelkezésünkre a Széchenyi városrészről és környékéről.

A városrész látványa nyugati irányból
A napkelet felőli látvány

A szintén kelet felől készült fotó a lakótelep egy részletét mutatja


Mindhárom fénykép a 2006. július 2-i állapotot mutatja. Érdemes alaposan megfigyelni őket, s összehasonlítani a mai beépítettséggel. 

Szokoly Krisztián fotóit nagyobb méretben is megtekinthetjük, ha "belelapozunk" szolnoki légifotó-albumába.

2011. július 15., péntek

Kopjafa volt itt egykor


A Karczag László (egykor Bózsó Károly) úti tízemeletes épület és "Zöld Ház" (régebben "Zöld" Iskola) közötti füves terület északi részén állt ez a kopjafa, Domján Gyula fafaragó alkotása.


Ezeket a fotókat 1995-ben készítettem az 1980-as években faragott kopjafáról, mely sajnos már régóta nem áll itt. A padon ülő kislány most talán gyermekével ül ezen a padon, s remélem, hogy a másik padon ülő hölgyek is rácsodálkozhatnak még egykori önmagukra.

2011. július 14., csütörtök

A Kisgyep története — ahogy a térképek mutatják


Régi térképeken, így még az I. katonai felmérés 1783-ban készült térképén sem látunk semmi utalást a Kisgyepre.


Ezen az 1860-ban készült térképen már feltüntetik az 1857-ben átadott Szolnok-debreceni vasútvonal Szolnokot északról elkerülő szakaszát. Ez "teremti meg" az igazi választóvonalat a zöld színnel jelzett szérűskertek és a város által tulajdonolt - a szükségletekhez képest nem elégséges méretű - legelő, a "Kisgyep" között.


Az 1920-as évek közepén felparcellázták a legelő területét. A földdarab eredeti rendeltetésére utalnak az először a fenti, 1927. évi térképen feltüntetett utcanevek: Daru, Fogoly, Kakukk, Nád, Nyár, Nyúl, Pipacs, Sárkány, Varjú, Vércse.


Ezen az 1948-ban készült térképvázlaton már sűrűsödő beépítettséget látunk, annak ellenére, hogy az 1944. június 2-i szőnyegbombázás szinte teljesen letarolta ezt a városszéli telepet is.


Az 1960-as években kiadott térképeken láthatjuk először, s az 1972-es térképen utoljára a Kisgyep elnevezést. Ekkor már javában tervezik az ide építendő lakótelepet, melynek névadója Széchenyi István lesz.

2011. július 10., vasárnap

Egy régebbi kiadvány

Ma már kevesen emlékez(het)nek arra, hogy volt egy Széchenyi Városrész Közművelődési Irodája nevű intézmény városunkban. Ennek Szabó András volt a vezetője, s ő szerkesztette 1987-ben az Új Kalendár című füzetet Hasznos tudnivalók a Széchenyi városrészen élőknek a Széchenyi városrészről alcímmel.
Ismertette a városrész történetét, szólt a(z akkori) jelenről, s hasznos tanácsokat is adott.



A szolnoki könyvtárakban megtalálható kiadvány egy térképvázlatot is tartalmazott, melyet érdemes összehasonlítani a mai állapottal.


A térkép egy kattintással nagyobb méretben is látható.

2011. július 5., kedd

A Széchenyi lakótelep "születése"


Az első házgyári elem beemelése: 1976. március 15. Fénykép Kaposvári Gyula Szolnok képekben (Szolnok, 1984.) című könyvéből. (A kiadvány fotóinak többségét Kardos Tamás készítette.)

További tudnivalók A Széchenyi lakótelep "születése (2) című bejegyzésben!