Régi utcanévadók: Molnár Anna

MOLNÁR ANNA 

(Szolnok, 1897. – Szolnok, 1962.) 

Varrónő. Az 1910-es években a szolnoki MÁV-műhelyben, mint vízhordólány dolgozott. 1919. április 7-én a városi munkástanács tagjává választották, majd április 20-án a tanács intézőbizottságának is tagja lett. Az 1920-as, 30-as években ruhavarrásból tartotta fenn magát. Tagja volt a szakszervezetnek és valószínűleg a szociáldemokrata pártnak is. Személye a munkásmozgalomban jelentéktelen. F. Bede Lászlónak, a szolnoki direktórium tagjának volt a menyasszonya.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Molnár Anna 1918 előtt és 1959-ben (Szolnoki Közélet, 1988.)

IRODALOM

Kaposvári Gyula: Akikről Szolnok utcáit elnevezték... 
Molnár Anna. = Szolnoki Közélet, 1988/4.

Varga Viktória: Szerelem, amely túlélte az embert. 
= Szolnok Megyei Néplap (hasonmásként az előző cikkhez mellékelve)

A Széchenyi lakótelepen a Széchenyi körútból déli irányba kiágazó, ma Botár Imre nevét viselő utca első névadója 1979-től 1992-ig.
Lásd még Az utcanevek változása című bejegyzést!

Az utcanevek változása

Aranyi Sándor utca (1992– ) 
   ← Jászi Ferenc utca (1977–1992)

Barta István utca (1979–1992) 
   → Czakó Elemér utca (1992–)

Botár Imre utca (1992– ) 
   ← Molnár Anna utca (1979–1992)

K. Bózsó Károly utca (1979–1992) 
   → Karczag László utca (1992–)

Czakó Elemér utca (1992–) 
   ← Barta István utca (1979–1992)

Ecseki István utca (1979–1992) 
   → Lovas István utca (1992–)

Hild Viktor utca (1992–) 
   ← Rigó József utca (1979–1992)

Jászi Ferenc utca (1977–1992) 
   → Aranyi Sándor utca (1992–)

K. Bózsó Károly utca (1979–1992) 
   → Karczag László utca (1992–)

Györffy István utca (1991–)
    ← Orosz György utca (a mellékág, a négyemeletesek)

Kaán Károly utca (1992–) 
   ← Nád utca (1926–1992)

Karczag László utca (1992– ) 
   ← K. Bózsó Károly utca (1979–1992)

Kiss Ferenc utca (2003–) 
   ← Orosz György utca (a főág, a tízemeletesek)

Lovas István utca (1992–) 
   ← Ecseki István utca (1979–1992)

Malom utca (1992–) 
   ← Ragó Antal utca (1977–1992)

Molnár Anna utca (1979–1992) 
   → Botár Imre utca (1992–)

Münnich Ferenc körút (1980–1990) 
   → Széchenyi István körút (1990–) 

Nád utca (1926–1992; az 1880-as évektől 1926-ig Malomszegi út) 
   → Kaán Károly utca (1992–) 

Orosz György utca (1977–1991 ill. 1977–2003) 
   → Györffy István utca (a mellékág, a négyemeletesek) (1991–)
   → Kiss Ferenc utca (a főág, a tízemeletesek) (2003–)

Ragó Antal utca (1977–1992) 
   → Malom utca (1992–)

Rigó József utca (1979–1992) 
   → Hild Viktor utca (1992–) 

Széchenyi István körút (1990–) 
   ← Münnich Ferenc körút (1980–1990)

Az 1987. évi állapot az Új Kalendár térképén

Forrás: 
Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.
Előterjesztés Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. május 2-ai ülésére közterületek elnevezésének megváltoztatására, új közterületek elnevezésére. (szolnokinfo. hu – letöltés pdf-ben)

Utcanévadók: Aranyi Sándor

Oskó Imre felvétele

ARANYI SÁNDOR

(Nagybecskerek, 1908. ápr. 7. –  Csongrád, 1982. júl. 12.)

Orvos. Gimnáziumi tanulmányait Szolnokon végezte, majd Debrecenben orvosi oklevelet szerzett. 1939-ig a Budapesti II. számú Női Klinikán dolgozott, majd kórházi főorvos ugyancsak Budapesten. A II. világháború idején, mint katonaorvos kapcsolatba került Káló esperes révén a Sólyom László vezetése alatt álló kommunista ellenállási csoporttal. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, és a sopronkőhidai fegyházba szállították, ahol mint orvos tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzésének. 1945 után ismét katonaorvos. 1950-ben azonban a Sólyom-perben elítélik és négy évet tölt börtönben. Kiszabadulása és rehabilitálása után nyugdíjba vonulásáig a csongrádi szülőotthon főorvosa.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Aranyi Sándor — fényképek a lenti könyvekből.

IRODALOM

A. S., orvos, szülész-nőgyógyász, politikus 

= nevpont.hu

A. S. = Magyar Életrajzi Lexikon
A. S. = Új magyar életrajzi lexikon. 1. kötet. Bp. 2001.
 Kubinyi Ferenc: Ketrecbe engem zártak. Bp. 1989.
Aranyi Sándor: Két akasztófa árnyékában. Szeged, 1989.

Az Aranyi Sándor (1977-től 1992-ig Jászi Ferenc) utca tízemeletes épülete.

Orvosi rendelő és gyógyszertár — 1987. február 2.

»... Az orvosi rendelő építése a Széchenyi régi gondját oldotta meg. Korábban ugyanis lakásokból, alagsori helyiségekből alakítottak ki rendelőket, és gyógyszertárat, hogy az itt lakóknak ne kelljen a városba utazniuk. Ezek a „szükségrendelők” azonban zsúfoltak, kényelmetlenek voltak. A fogászati ellátást így se tudták helyben biztosítani: az a Hősök téri rendelőintézetben zajlott.
Tegnap reggeltől az új, központi orvosi rendelőben fogadják a betegeket. A több mint ezer négyzetméter alapterületű rendelőben együtt van minden, ami a korszerű alapellátáshoz szükséges. A városrész minden rendelője ide költözött. ... A rendelők tágasak, jól felszereltek — ötmillió forintot költött új műszerekre, bútorokra, berendezési tárgyakra. A várótermek tágasak,  világosak, kényelmesek, kulturált körülményeket biztosítanak.
A földszinten külön bejárat nyílik a közel háromszáz négyzetméter alapterületű gyógyszertárba, amelyet — várhatóan — március közepe után adnak át, amikor elkészülnek a szükséges bútorok... A korszerű rendelőben néhány ötletes dolog is szolgálja a betegek kényelmét: a földszinten ruhatárat létesítettek, az épület négy szárnya által körülzárt területen pedig pihenőudvart alakítottak ki ...«

Szolnok Megyei Néplap, 1987. febr. 3.

Szolnok Megyei Néplap, 1987. jan. 26. Fotó: Nagy Zsolt.

Szolnoki Közélet, 1986. december

Utcanévadók: Lovas István

Emléktábla a pontházon. Fotó: Oskó Imre

LOVAS ISTVÁN

(Piski, 1910. aug. 28. – Szolnok, 1935. aug. 24.)

A sportrepülés hősi halottja. 1923-tól 1927-ig a MÁV szolnoki tanonciskolájában tanult. A géplakatos szakma megszerzése után a MÁV-műhelyben helyezkedett el. Tagja volt a Magyar Aero Szövetségnek és egyik kezdeményezője a szolnoki vitorlázórepülésnek. Repülőoktatói képesítést szerzett és társaival együtt igyekezett meghonosítani a sportrepülést Szolnokon. A kortársai szerint rendkívül tehetséges és sokoldalú Lovas István vitorlázógépével a szandai réten zuhant le.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Lovas István. Forrás: vfek.vfmk.hu

IRODALOM

A szolnoki vitorlázó repülősport hősi halottja: Lovas István.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei panteon: 

Lovas István (síremléke)

Tiszai Lajos: Szolnokország. Szolnok, 2001.

A Lovas István (1979-től 1992-ig Ecseki István) utca tízemeletes épülete 1980-ban.
Fotó: Urbán Tamás. Forrás: Fortepan.hu

Utcanévadók: Hild Viktor

Emléktábla a pontházon. Fotó: Oskó Imre

HILD VIKTOR 

(Kecskemét, 1855. nov. 28. – Szolnok, 1929. ápr. 14.)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye neves polihisztora, publicistája és történetírója. A Hild építészcsaládból származott. A budapesti piaristáknál tett érettségi után jogot tanult, de közben írói tevékenységet is folytatott. Tanulmányait abbahagyva kadét, majd hírlapíró lett. 1880-81-ben különböző pesti lapok munkatársa, 1882-től 1887-ig Kolozsvárott újságíró. 1888-tól a Jászság című lap főszerkesztője. Az 1890-es években megkezdte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye monográfiájának megírását, később pedig 12 kötetben gyűjtötte össze a Jászság és a megye történetére, régészetére vonatkozó feljegyzéseit. 1902-től Szolnokon élt. 1920-tól haláláig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárosa. Régészeti és történeti gyűjtéseivel, továbbá könyvtárával az 1934-ben létesült városi könyvtár és múzeum alapjait vetette meg.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Hild Viktor a családjával.
Forrás: Damjanich János Múzeum

IRODALOM

Kósa Károly: Hild Viktor = Nevezetes szolnokiak

Hild Viktor = Magyar Életrajzi Lexikon

Hild Viktor 1855–1929. Egy tudós portréja. 

Szerk. Kaposvári Gyöngyi és Pató Mária. Szolnok, 1998.

A Hild Viktor (1979-től 1992-ig Rigó József) utca