Bálna a Széchenyin – 1993

Képeslap, 1962. (Valószínűleg Dunaújvárosban készült felvétel.)

1962 tavaszán járt először Szolnokon „Goliath”, az 1954-ben kifogott 68 200 kg súlyú, 22 méter hosszú kékbálna vagy óriásbálna. (Az egyébként átlagos méretű példányt a Freyburgi Állattani Intézetben pre­parálták. Úgy hírlik, hogy hétezer liter formalint hasz­náltak  fel  a  munka  során.) 1993. október 21-től ismét a városban időzött: a »Széchenyi városrészben, az Aranykanna ABC közelében je­lölték ki a bemutató helyét. A kamionba belépve tekinthető meg  Góliát,  ahol  történetét  ké­pekkel, szöveggel illusztrálva is láthatják, hallhatják az érdeklő­dők október 28-ig 9 és 19 óra között« – közölte a Szolnok Megyei Néplap.

A bálna a Széchenyi városrészben - képek a Szolnok Megyei Néplapból (1993. okt. 22.)

Betánia

A "cégtábla" 2014-ben. Fotó: Kósa Károly

1991. október 19-én »a szolnoki Széchenyi városrészben, a Barta István utca 10-es számú ház néhány átalakított alagsori helyiségében megnyílt a Görög Katolikus Egyház kezelésében lévő „Fél falat” nevű étkező. Nem ingyenkonyha ez, mégis várhatóan jelentős szerepe lesz a legszegényebbek segítésében, ellátásában. A neve is arra utal, hogy féláron kaphatnak itt meleg ételt a rászorulók, „a falat” másik felét alapítványból, intézmények, szervezetek, magánszemélyek adományaiból fedezik. S korántsem utolsó sorban ezekben a helyiségekben a téli hónapokban meleg és jó szó is várja a betérőket.
Jaczkó György görög katolikus parochus üdvözölte dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt, aki közös ima és rövid beszéd után fölszentelte a helyiségeket. Beszédében utalt arra, hogy elsősorban a szegényeket, öregeket, magányosokat várják ezekbe a helyiségekbe. Fő gondolata a fél falat megbecsülésének fontossága volt. [...] 

A felszenteléssel egyúttal hivatalosan megnyitották a Keresztény Népfőiskolát is. A szombati előadást pszichológiai témáról Szentesiné dr. Tóth Edit tartotta, majd önismereti tréning következett.« – olvashatjuk az Új Néplap korabeli tudósításában.

1999 novemberében szintén a helyi lap közölte a parókus nyilatkozatát: »Évente 3000–3500 ebédet osztunk ki, ez napi 10–20 ebé­det jelent.« A Betánia működése később megszűnt, ám az emlékét talán még most is hirdeti a tábla az 1992-től Czakó Elemér nevét viselő utcában.

Fénykép a szentelés ünnepéről. Új Néplap, 1991. okt. 21.

Bajor Étterem – ahol Habsburg Ottó is járt

Nagy Zsolt felvétele

»Olyan vendéglátóegység nyílt a minap a szolnoki Széchenyi lakótelepen (a posta mellett), amilyent eddig csak oda álmodtam. Bajor étteremnek hívják, ahova az aranyos, kedves társtulajdonos-főnökasszony, Vámos Istvánné várja a vendégeket délelőtt 11-től este 11-ig« – írta az Új Néplap 1992. augusztus 1-i számában a -molnár- névvel megnevezett riporter, majd megkérdezte, hogy mitől bajor ez az étterem: »A sörfőzés technológiája bajor. Ebben a szűretlen ászok sörben benne van az összes vitamin és hatóanyag. Erre a sörfajtára nem véletlenül mondják, hogy folyékony kenyér, olyan nagy a tápértéke. Az étlapba elég sok bajor specialitást iktattunk be, csinálunk méteres kolbászt, bajor fatányérost, főtt csülköt...«

Új Néplap, 1993. aug. 21. – Imre Lajos felvétele.

A Blazsek Gyöngyvér – Ferenczy-díjas szolnoki belsőépítész – által megálmodott belső berendezéssel kialakított étterem leghíresebb vendége Habsburg Ottó volt, aki 1993. augusztus 19-én magánjellegű látogatást tett az étteremben, ahol bejegyzést írt a vendégkönyvbe, s megjegyezte: olyan a sör, mintha egy München melletti kolostor főzdéjében készült volna.

A helyi lap később is többször hírelte a városrész nevezetességét: »Szolnokon egyedül itt főznek sört. Egy éve bajor technológiával a Jäger típusú készül. Tiszafüredről, egy sörfőző készülékeket gyártó kft.-től rendelték meg a berendezést. ... Sörfőző hengerek naponta 450 litert főznek. Jó ideig innen hordta egy belvárosi sörbár is a népszerű nedűt. Most a környező településekre szállítanak, és természetesen az étteremben is ezt szolgálják fel. Nem pasztőrözik, huszonegy nap érés után lehet értékesíteni. Tiszafüredről érkezik az alapanyag, s ott tanították be a sörfőző munkásokat is. A lágy, kellemes italt ízlelgetve megállapítható, hogy elsajátították a szakma titkait. A szolnoki ivóvízre panaszkodók számára talán fura lehet, hogy a sörfőzők elégedettek a sör egyik legfontosabb alkotóelemével. A tizenhárom és fél Balin-fokos sört folyamatosan ellenőrzi a minőségre kényes márkagazda.«

Új Néplap, 1993. aug. 3.

1993. június 30-án innen indult, s augusztus 2-án ide érkezett vissza Alpok-hódító útjáról öt kerékpáros fiatal. Júliusban (majd két évvel később) egy gyerekekből álló német tangóharmonika-együttes muzsikált az étterem előtt. Augusztusban a MOL Rt. rézfúvószenekara játszott a Bajor Étteremnél: a szabadtéri muzsikára  kíváncsi  közönség  polkákat, sramlizenét s operettmelódiákat hallgathatott. Novemberben a helyi Skanburger Autósport Club egy hangulatos vacsora ke­retében itt értékelte versenyzői teljesítményét. 1995-ben az „Állatkedvenceink tartása, gondozása, nevelése” című többnapos tanfolyamon gyermek-résztvevői itt kaptak ebédet és uzsonnát.

Bizonyára elmaradt azonban a várt nyereség, így 1997-ben már csak az étterem helyiségeinek el- vagy bérbeadását felajánló hirdetések szerepelnek a sajtóban.
Ennek ellenére 1998 májusában: »Ismeretlen tettesek betörtek ... a szolnoki Bajor étte­rembe, ahonnan italokat, édes­séget és váltópénzt vittek ma­gukkal, de a játékteremben lévő gépek perselyeit is kifosztották.« Ez az utolsó hír a Bajor Étteremről, de a záró szavakat olvasva bizton állíthatjuk, hogy ez a Bajor Étterem már nem AZ a Bajor Étterem volt...

A fatemplom (1993–2017)

Utolsó fénykép a fatemplomról – hátterében az új templommal. Fotó: Kósa Károly, 2017.03.25.

A Széchenyi városrész első temploma 1993. május 30-án vált az 1989-ben alapított szolnoki görögkatolikus egyházközség otthonává: »A szolnoki Gyermekváros előtt levő telken – írta az Új Néplap –, ahol majdan a görögkatolikus templom áll, elkészült egy ideiglenes imaház, melyet pünkösd vasárnapján istentisztelettel fel is avattak. A kis hajlék majdnem szűknek bizonyult az összegyűlt 150–200 hívőnek...« Ezt a szerepet 2002 márciusáig, az új templom felszenteléséig látta el ez a szerény – eredetileg az Ady Endre úti építkezéseket kiszolgáló barakk – épület. Azóta üresen árválkodott a szép új kőtemplom szomszédságában, mígnem 2017 márciusának végén lebontották. Azon szolnoki emlékek egyike, melynek – bár sokunknak fűződnek hozzá szép emlékei – eltűnését ma már nincs okunk sajnálni.

Keresztelő a fatemplomban, 1993 novemberében. Családi albumunkból.

Ferences öregdiákok szentmiséje a fatemplomban. Új Néplap, 1995. ápr. 3.

A fatemplom bontása. Fotó: Kósa Károly, 2017.03.25.

Aranykanna ABC

»Megnyitották az Aranykanna ABC-áruházat

Az utóbbi napokban éjjel­nappal nagy volt a sürgés­forgás az új ABC-áruházban. A lakótelepiek kíváncsian nézegettek be az üvegen, vajon mikor lesz nyitás, végeznek-e a munkával? Az eladók az irodai dolgozókkal közösen rendezgették a gondolákat, csinosították az áruházát. Naponta többször is érkezett áruval megrakott teherautó. Lassan megtelt a raktár. Mire minden a helyére került, elérkezett a nyitás napja, szeptember 22-e.

Tegnap délután nyílt meg ugyanis Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen a megye legnagyobb ABC-áruháza.[...]

Az „újszülött” az Aranykanna nevet kapta. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-je több mint 1400 négyzetméter alapterületű. Az építkezés tavaly áprilisban kezdődött, és az Állami Építőipari Vállalat munkásai tizenhat hónap alatt teljesítették a feladatot: felépítették a több mint tízezer ember ellátását szolgáló áruházat. Az ABC-ben negyvenheten dolgoznak. Előzetes számítások szerint az áruház forgalma havonta eléri majd a nyolcmillió forintot. A berendezéseket, a Tyler hűtőpultokat a Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemében készítették.

A nyitás napján nyolcmilliós árukészlettel várták a vásárlókat.«

Szolnok Megyei Néplap, 1980. szept. 23.

Az épülő áruház 1979-ben. Garai Csák György felvételének részlete.